Levegő-levegő hőszivattyúk. Avagy, a fűtés klímával nagyon is megéri!

Levegő-levegő hőszivattyúk.
Avagy, a fűtés klímával nagyon is megéri!

Az aktuális, de akár a mindenkori rezsi árakat figyelembe véve, meglehetősen érdemes elgondolkodni ezen a megoldáson. Sokan már korábban is használtak iroda fűtésére, lakás fűtésre a klímát. Igen jó tapasztalatok vannak ezen a területen. A 2016-17-es extrém hideg télben, akár -17, -18 fokban is kiválóan működtek ezek a készülékek. A kifejezetten fűtésre optimalizált invereteres klímákat sok esetben ajánljuk, főként lakások fűtésére és olyan épületek fűtésére, ahol például a gáz szolgáltatás nem elérhető. Jelen helyzetben pedig fontos megjegyezni, hogy a H-tarifával, és a még élő állami támogatással összepárosítva, a bekerülési és üzemeltetési költségük is rendkívül kedvező.

Inveretres Klíma fűtésre – Előnyök és hátrányok.

A klímás fűtés esetében van még néhány nagyon fontos előny és figyelembe kell venni néhány hátrányt is.


Előnyök:

  • A split klímás fűtés megéri. A kiválasztás során figyelembe kell venni a berendezés SCOP mutatóját, (Szezonális fűtési teljesítmény együttható). Ez a szám mutatja meg, hogy a felvett elektromos teljesítményből mennyi fűtési energiát tud a klímaberendezés leadni szezonálisan.
    A hagyományos fűtési megoldásoktól eltérően ez a szám jóval magasabb 1-nél.
  • Érdemes olyan berendezést választani, amelynek az energia hatékonyága fűtési módban A+ vagy magasabb. Ez legalább 4.0 vagy annál magasabb SCOP értéket feltételez.
  • Ugyanazzal a beruházással nem csak fűtést de a hűtést, a párátlanítást és a levegő tisztítását is megoldhatjuk!
  • Bekerülési költsége általában hasonló vagy olcsóbb, mint a többi fűtési mód.
  • Napelemmel kombinálva a fűtési rezsi költség, csökkenthető vagy akár nullázható is.
  • Bekapcsolás után meleg levegőt fúj a lakótérbe. Nem kell várni a radiátorok felmelegedésére.
  • Adott esetben jóval kevesebb átépítés, bontás szükséges, mint a többi fűtési megoldás esetében.

Hátrányok:

  • Több teljesen elszeparált helyiség esetében külön beltéri egység kell minden helyiségbe. Ez növelheti a bekerülési költséget, viszont megadja azt a szabadságot, hogy a hőmérsékletet egyedileg tudjuk szabályozni minden helyiségben.
  • Függünk az elektromos áram szolgáltatástól. Igaz, ez az egyszerű fa tüzelésű kandallón kívül már minden fűtési megoldásra igaz.
  • Ha split klímát használunk hűtésre és fűtésre is, akkor célszerű az évente kétszeri karbantartás. Viszont így a berendezések üzembiztonsága és hatékonysága hosszú évekre fenntartható.
  • Vizes helyiségekbe közvetlenül nem helyezhető. Így ezeknek a helyiségeknek a fűtéséről külön kell gondoskodni.
  • Használati melegvízről előállításról külön kell gondoskodni.

A családi házak adottságait, a fenti előnyöket és hátrányokat figyelembe véve, mi a split klímával való fűtést javasoljuk. Ez jár a legkisebb rombolással, a bekerülési költség oldalon közel azonos volna a gáz korszerűsítéssel, viszont üzemeltetés szempontjából hosszú távon ez lesz az olcsóbb. Figyelembe véve azt, hogy Magyarországon az éves rezsi költség kb. 60%-át a fűtés teszi ki, ez egy nagyon fontos pont!

Később ez egy napelem rendszerrel tovább csökkenthető. Így akár végérvényesen kiválthatjuk a gázfűtési rendszerünket.

A szükséges fűtési teljesítmény számításon túl, mindenképpen figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. Például hány beltéri egységre van szükségünk? Hány kültéri egységet tudunk elhelyezni? Kiegészítő vagy fő fűtés tervezünk?

A mono split gépek között nagyon sok berendezést találunk, ami kifejezetten fűtésre van optimalizálva. Akár -22, – 35 fokos külső hőmérséklet esetén is hatékonyan fűtenek. És a hatékonyság is jobb, mint a multi split klíma rendszerek esetében.Itt már nem nagyon találunk 4.0 SCOP alatt klímát.

Illetve, bármilyen hiba esetén csak egy helyiség esik ki a fűtésből.

Fűtés multi split klímával (egy kültéri egység)

A példánkban három kis szoba és egy nagy nappali/konyha fűtését kell megoldani. Ez 4 beltéri egységgel kivitelezhető. Itt a legnagyobb előny az volna, hogy csak egy kültéri egységre volna szükség. Sok esetben nincs is lehetőség több elhelyezésére. Így kiválaszthatjuk azt a helyet, ahol a kültéri egység, illetve annak hangja legkevéssé zavar minket, szomszédjainkat.

Viszont egy kisebb családi ház vagy lakás teljes fűtéséhez akár 10-13 kW energia szükséges lehet, ehhez, illetve a négy beltéri egységhez egy nagyobb teljesítményű kültéri egység szükséges. Általában ezeknek a hatékonysága kisebb, a zajszintje viszont nagyobb, legyen szó bármelyik márkáról. Ezen túl, ha bármilyen hiba lépne fel egy rendszerre hagyatkoznánk.

Amit viszont figyelembe kell venni, hogy a kültéri egységünket össze kell kötni a beltéri egységekkel. Így jelentős mennyiségű csövezésre lehet szükség, ami jelentősen megdrágítja a szerelés költségét. Sokkal több munkával jár, és sok esetben a csövezés nem rejthető el teljesen, általában fehér műanyag dekorcsatornával szokták ezeket eltakarni.

Megoldások a beltérben

A fentiekben jellemzően oldalfalon elhelyezett beltéri egységekről esett szó, azonban a kelléktár itt nem merül ki. A legtöbb gyártó kínálatában szerepelnek légcsatornázható, illetve a radiátorokhoz hasonló kialakítású, úgynevezett parapetes készülékek is. A légcsatornás kialakítás egyik nagy előnye, hogy minden helyiséget képes hűteni illetve fűteni, beleértve a vizes helyiségeket is. Továbbá a légáramlás kevésbé észrevehető, így csendesebb és homogénebb, és komfortosabb a fűtés/hűtés.

Fogyasztás vs. teljesítmény

Mivel a klíma lényegileg egy hőszivattyú, ezért a felvett teljesítmény nem egyezik meg a leadott teljesítménnyel. Például egy 3500 Wattos hűtési teljesítményű split klíma nagyjából 1000 Wattot vesz fel a hálózatból.


Hűtési üzemmód

Ebben a beállításban a légkondícionáló hatékonyságát az úgynevezett SEER (szezonális hűtési energiahányados) határozza meg. Ha például a berendezés SEER értéke 6, akkor 3500 W hűtési teljesítmény leadásához 583 W-ot vesz fel a hálózatból. Ez azt jelenti, hogy 38 Ft/KWh áram árral számolva 1 óra alatt 22 Ft-ot “eszik” a klíma. DE a klíma nem folyamatosan a maximális teljesítményén üzemel, hanem közelítve a kívánt hőmérséklethez az inverter leszabályoz, és egy sokkal alacsonyabb fogyasztási szinten jár hosszú távon. Ha napi 10 óra intenzív használatot számolunk, akkor 200 Ft lesz nagyjából a költség, egy hónapra vetítve pedig 5000-6000 Ft-ra számíthatunk. Ha egy nagyon meleg nyárral szezonnal számolunk, akkor 15 000-20 000 Ft-ot fog fogyasztani a klíma a teljes szezon alatt. Ez azért egy elég túlzó szám, a jellemző az az évi 200 KWh fogyasztás hűtési üzemmódban, ami 10 000 Ft alatti költséget jelent. Ezért cserébe számos átaludt éjszakát kapunk, csökkenthetjük a stresszt, ami hozzájárul a napi hatékonyságunkhoz és az egészségünk hosszútávú megőrzéséhez is.


Fűtési üzemmód

Itt a szezonális hatékonyságot a SCOP (szezonális fűtési energiahányados) mutatja meg. Egy átlagos klíma SCOP értéke 4, tehát így az óránkénti maximum fogyasztás fűtési üzemmódban 38 Ft körül alakul. Nem árt azt is figyelembe venni, hogy Magyarországon több fűtésre van szükség, mint hűtésre, ezért fűtési üzemmódban többet fog menni a klíma, ezáltal a fogyasztása is magasabb lesz a hűtési üzemmóddal összevetve. Évente nagyjából 1000 kWh áramot fogyaszt el egy légkondícionáló fűtési üzemmódban, ami éves szinten 38 000 Ft költséget jelent. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy a többi fűtési mód egytől egyig drágább, arról nem is beszélve, hogy mennyivel környezetszennyezőbbek.


Karbantartás

 Ha az éves költségeket nézzük, akkor nem árt figyelembe venni az éves karbantartási költségeket is. Ha csak hűtési üzemmódban üzemel a berendezés, akkor évente 1, hűtési és fűtési üzemmódban évi 2 karbantartás javasolt. Egy klíma karbantartása a szennyezettségétől függően 10 000 – 15 000 Ft


Összegzés

Ha a klíma csak hűtési üzemmódban megy, akkor 20 000 – 25 000 Ft éves költséget jelent, míg hűtési-fűtési üzemben 70 000 – 80 000 Ft kell évente ráfordítanunk.